Talán a legösszetettebb választás mind közül, hiszen MTB-t változatos megfontolásból sokféle felhasználásra vásárolnak. Nézzük, a leggyakoribb igényeket:

• Hegyikerékpározás. Ahogy a neve is mutatja ezeket a gépeket a sport és versenyszerű terepezés igénye hívta életre, és kevés kitételtől eltekintve valóban egy MTB az ésszerű választás. Természetesen ha sportra választasz montit, még ha hétvégi hobbisportról is beszélünk, nem érdemes a kínálat aljáról mazsolázni. Talán úgy 180.000 Ft jelenleg az alsó határa a sportszerűen is használható hegyigépeknek, persze ebben az árkategóriában még rengeteg kompromisszumot kell vállalnod az alkatrészek teljesítménye és a bringa tömege tekintetében
• Vegyes használat. Sokan vesznek úgy hegyibringát, hogy jellemzően aszfalton túráznak, de időnként elcsábulnak egy kis terepezésre is. A terepezés alatt itt most ne a földúton bringázást értsd, arra felesleges egy MTB, hanem valódi terepezést.
  Ha a hobby mountain bike-os csoportba tartozol, nézz körül a 29es montik között - ezeknek a bringáknak a kerékmérete megegyezik a cross- és trekking gépekével, így aszfaltos tekeréshez, túrázáshoz felkerülhet egy pár sima felületű trekking gumi, terepezéshez pedig vissza lehet cserélni bütykös terepgumira.
  Ha nem akarsz a gumicserékkel vesződni, válassz a bringádra semislick, vagy aprómintás gumikat, mondjuk 1,9" szélességben, ezek jól gurulnak aszfalton is és nem is túl nehezek, de terepen is megállják a helyüket, amíg nincs sár.

Az MTB gumi sokkal jobban tapad terepen, a trekking köpeny viszont csendes és jobban gurul aszfalton. Gyakorlott kézzel akár negyed óra alatt át lehet gumizni egy bringát.

• Földutas használat. Ha időnként földutakra tévedsz, az még nem jelenti azt, hogy mountain bikera lenne szükséged. Egy trekking, gravel, vagy cross ugyanúgy gond nélkül elgurul ott is, viszont sokkal praktikusabb, ha visszaérsz a szilárd burkolatú útra.
  Viszont ha minden nap bringával jársz és olyan helyen laksz, ahová több kilométert kell földúton tekerned, akár sárban, vagy télen hóban, akkor neked valóban ideális társ lehet egy MTB, akár az olcsóbbak közül is.

Milyen technikai paramétereket érdemes figyelembe venned?

• Fokozatok száma. Ez olyan, mint a felbontás, vagyis a megapixel a fényképezőknél. Mindenki úgy gondolja, hogy a több a jobb, de kérdés, hogy valóban szükség vane rá? Ha sportolásra veszel montit, mindenképpen, hiszen fel kell tudnod mászni vele a hegyre, de nem árt, ha egy lejtőn is bele tudsz tekerni. A túrázással hasonló a helyzet, ha dombos, vagy hegyes vidéken is túrázol, nem baj, ha nem fogysz ki a fokozatokból.
  Ha viszont közlekedésre veszed a bringát, nem biztos, hogy ez szempont kell, hogy legyen. Ha terep sík, vagy alig van rajta emelkedő, akkor a 18-21-24-27-33 fokozatból úgyis csak hármat használsz, tehát felesleges erre többet költened. Ráadásul a magasabb fokozatszám többnyire sokkal magasabb fenntartási költséget jelent, ha később a rendszer egyes elemeit cserélned kéne.

Egy csúcskategóriás 1X12 fokozatú váltórendszer és egy alapszintű 3X6-os. Meglepő lehet, de az előbbi első váltó nélkül is szélesebb áttételtartományt kínál és terhelés alatt is villámgyors váltást.

• Alumínium, karbon, vagy acél váz? Régebben szinte egyeduralkodó volt az acél a bringagyártásban, de idővel a könnyebb és látványosabb alumínium kiszorította. Ma a belépő kategóriás bringák készülnek acélból. Előnyük, hogy sokkal kedvezőbb az áruk és sok esetben kicsit komfortosabbak. Hátrányuk, hogy hajlamosak a korrózióra és nehezebbek. Előbbi akkor jelenthet problémát, ha sokat jársz esőben, vagy nem tudod száraz, zárt helyen tárolni a bringát, utóbbi pedig, ha sokat kell emelgetned, esetleg fel kell vele lépcsőznöd nap, mint nap.

Az alumínium ma a legelterjedtebb vázanyag. Előnye, hogy könnyebb, egyáltalán nem rozsdásodik és merevebb, azaz hatékonyabb vele a tekerés.
A karbon a felső kategória vázanyaga. Pehelykönnyű, merev, mégis szuperkomfortos, cserébe sérülékeny és drága.

• Teleszkóp, vagy nem teleszkóp? A teleszkópos villa és a hátsó felfüggesztés a hétköznapi bringásnak a komfortot jelenti, egy montisnak pedig extra tapadást, nagyobb kontrolt a gépe felett. Ebből következik, hogy a teleszkóp szükségességét és minőségét is a felhasználás határozza meg. 80.000 Forint alatti bringát ne keress teleszkóppal, ha találsz, inkább lépj tovább (kivétel, ha magasabb árról értékelték le). Ezek a villák nehezek, rontják az irányíthatóságot, viszont alig csillapítanak valamit. 150.000 Forint alatt csak alapvillákat szerelnek a bringákba, ezek már megbízhatóak, többnyire van hozzájuk alkatrészháttér és kisközepes tempónál jól teljesítenek, de nagyobb tempónál a határaikat feszegetjük. Versenyzésre alkalmatlanok és a tömítettségük sem kimondottan jó, így érdemes figyelni a karbantartásukra.

Egy komoly összteleszkópos bringa óriási élményt jelent, ebben a kategóriában viszont nincs olcsó, vagy belépőmodell.

• Hátsó teleszkóp? Én csak akkor javasolnám, ha kimondottan sportverseny szinten terepezel, vagy az adott szakág megkívánja, pl enduro, downhill. Itt is érdemes szem előtt tartani, hogy 300.000 Ft alatt problémás, kő nehéz konstrukciókat tudsz venni, de ahonnan valóban érdemes első-hátsó teleszkópos MTB-t vásárolni az inkább ennek a duplája.
• Milyen féket válasszak? A belépő kategóriától az alsóközépkategóriáig a V-fékek dominálnak. Jól bevált, jó teljesítményű konstrukció, de nedvesen, sárban, hóban, illetve hosszú alpesi lefeléken már kompromisszumokat kell kötnöd.
  A mechanikus tárcsafékek már javarészt minden időben megállják a helyüket, viszont rendszeres utánállítást igényelnek. A jó minőségű mechanikusok áráért viszont már egy hidraulikus féket is lehet venni, így a mi bringáinkon Alhonga és Shimano hidraulikus tárcsafékeket találsz. Megbízhatóak, erősek, gondozásmentesek, csak ne felejts el időben betétet cserélni!

Egy jó hidraulikus tárcsafék minden időben jól teljesít, de az évtizedeken át domináló V-fékek hétköznapi, vagy hobbibringázásra ma is tökéletesen megfelelnek.

• Csomagtartót hegyibringára? Alapvetően lehetséges, és a legtöbb MTBt ugyanúgy fel lehet málházni, mint egy trekkinget, sokan pont így indulnak akár egy kontinens bejárására. Az egyik probléma, ha nagy lábon élsz, de 26-os bringád van: ha nagy túratáskát teszel fel hátra, rúgdosni fogod a sarkaddal. A 27,5" és 29" bringákkal ez a veszély már nem, vagy alig áll fenn.
  A másik probléma a tárcsafék lehet, sok bringánál a féknyereg a csomagtartópálcák útjában van.